A vákuum alkalmazásra tervezett motorokat elsősorban alacsony nyomású vagy nagy vákuum környezetben használják, és fizikai jellemzőik jelentősen eltérnek a szabványos motorokétól. Vákuumban a levegő sűrűsége csökken, ami megnehezíti a működés során keletkező hő légkonvekción keresztül történő elvezetését; ennek következtében a hőelvezetési képesség jelentősen romlik. Az olyan tényezők, mint a hőmérséklet-emelkedés, a szigetelőanyagok hőellenállása és a tekercsszerkezet közvetlenül befolyásolják a működési stabilitást. Ezenkívül a vákuumkörnyezet szigorú követelményeket támaszt az anyag illékonyságára vonatkozóan; a kenőanyagokból, szigetelőanyagokból és egyéb nem fémes alkatrészekből származó gázok kibocsátását minimálisra kell csökkenteni, hogy megelőzzük a vákuumkamra szennyeződését.
A vákuummotorokhoz általában kiváló forgási stabilitást és alacsony rezgésszintre van szükség. A vákuumban a levegő csillapításának hiánya miatt a forgórész által nagy fordulatszámon keltett rezgések hangsúlyosabbak, ami magasabb szabványokat tesz szükségessé a rotor dinamikus egyensúlya, a csapágyak teljesítménye és az összeszerelés pontossága tekintetében. Egyes vákuummotorokhoz speciális csapágyakra és kenőrendszerekre van szükség, amelyek alkalmasak vákuumkörnyezetre, hogy csökkentsék a súrlódás, a kopás és a kenőanyag párolgás hatásait. Folyamatos működés esetén a motornak stabil forgási sebességet, nyomatékot és üzemi hőmérsékletet kell fenntartania, hogy megfeleljen a vákuumberendezés hosszú távú működésének követelményeinek.
A vákuumspecifikus motorok fő szempontjai közé tartozik a szigetelés megbízhatósága, a dielektromos szilárdság és a hőmérséklet-emelkedés jellemzői a hosszú távú működés során. A vákuumszint növekedésével a belső gáznemű környezet megváltozik; Az olyan kérdéseket, mint a részleges kisülés és a szigetelés meghibásodása, az adott vákuumtartományra tekintettel kell elemezni, ami kritikussá teszi a tekercsszigetelés szerkezetét és az anyagválasztást. Ezenkívül az olyan paramétereket, mint a névleges teljesítmény, az üzemi feszültség, a névleges fordulatszám és a kimeneti nyomaték hozzá kell igazítani az adott vákuumberendezés terhelési jellemzőihez. Összefoglalva, a vákuumspecifikus motorok teljesítménye nem csak az elektromágneses kialakítástól függ – mint a hagyományos motoroknál –, hanem szorosan összefügg olyan tényezőkkel is, mint a hőleadás, az anyagkibocsátás, a csapágykenés, a mechanikai vibráció és a szigetelés szerkezete.
